Oldalak

2010/09/26

Vízalatti fényképezés suli 1.




Előkészületek   
A kevésbé tapasztalt búvárfotósok szárazföldön ismerkedjenek meg a felszereléssel, és gyakorolják a használatát. A fényképezőgép és funkcióinak megértése elengedhetetlen a sikeres víz alatti felvételkészítéshez.
 
Merülés előtt óvatosan távolítsuk el az O-gyűrűt a búvártokból, és felületkezeljük az Olympus által ajánlott kenőanyaggal. Előtte szükség esetén tisztítsuk meg az O-gyűrűt tiszta, foszlásmentes kendővel. Az O-gyűrűt alaposan tisztítsuk meg, mert nagy nyomás alatt egyetlen hajszál is hatással lehet a búvártok vízálló tulajdonságára. Az O-gyűrűt vékonyan zsírozzuk be, mert a túl nagy mennyiségű kenőanyag is negatív hatású lehet.
A fényképezőgépet finoman, nyomás nélkül helyezzük a búvártokba. Optimális eredmény elérése érdekében helyezzünk a búvártokba egy ki tasak szilikagélt. A szilikagél merülés közben megakadályozza, hogy a belső meleg, nedves levegő és a külső, hideg víz érintkezése páralecsapódáshoz vezessen, ami a búvártok bepárásodását okozza a búvártok belsejében. A szilikagél nedvességmegkötő tulajdonsága akkor a leghatékonyabb, ha már használat előtt néhány órával behelyezzük.




Víz alatt más optikai szabályok érvényesülnek, mint szárazföldön. Más a fénytörés, ezért a gyújtótávolság például 1.33 x-esére nő. Ezért az elsőszámú választás a nagylátószögű objektív. Előnyük, hogy minimálisra csökkentik a távolságot (= víz) a fényképezőgép és a téma között, így csökkentik a lebegő részecskék esetlegesen a képre gyakorolt hatását. Víz alatt a fény színe is gyorsan változik: Mivel a nagy hullámhosszúságú fény (pl. vörös) könnyebben elnyelődik, mint a rövid hullámhosszúságú fény (pl. kék), a vörös fény sokkal gyorsabban eltűnik, mint a kék. Mindössze 3 méteres mélységtől már szinte nem is látható vörös szín, 5 méteres mélységben eltűnik a narancs, 25 méter mélyen pedig a kék az egyetlen érzékelhető szín. Ezeknek a feltételeknek megfelelően be kell állítani s fehéregyensúlyt a fényképezőgépen.


Felvételkészítés
A rendelkezésre álló fény azonban nem mindig elegendő a tökéletes expozícióhoz. Mivel ahogy azt a tükörreflexes   fényképezőgépektől megszokhattuk, az E-330 beépített vakuja víz alatt nem használható, ne is próbáljuk megvilágítani vele a témát – ez a búvárfotózás egyik halálos bűne. Az ok: A téma megvilágítása hagyományos vakuval nem kívánt visszaverődést okozhat. Ez a probléma olyan esetekben merül fel, amikor a vízben lebegő részecskék közvetlenül a vaku előtt helyezkednek el, és a képen fehér foltokként jelennek meg – hasonlóan ahhoz, amikor hópelyheket fényképezünk vakuval. PFL-E01 búvártok használata esetén tökéletes expozíciót garantál egyrészt az Olympus FL-36 vakurendszer. A legjobb eredmények elérése érdekében a vakuval 45°-os szögben és a témától legfeljebb 1.5 méterről villantsunk. Így a téma körvonalai élénkek, színei valósághűek lesznek.


Tipp:
 A fehéregyensúlyt manuálisan állítsuk be a fényképezőgépen (ez legjobban a vízálló szürkekártya segítségével végezhető el), vagy válasszuk a praktikus „Víz alatti” és „Víz alatti makró” üzemmódot az Olympus E-330 fényképezőgépen, melyek a víz alatt változó feltételeknek megfelelően optimalizáltak, és pillanatok alatt kiváló eredményt nyújtanak.




A RAW formátumú rögzítés előnyei szintén kihasználhatóak víz alatt is, mivel lehetővé teszi a fehéregyensúly későbbi beállítását számítógépen Olympus Master vagy Studio szoftver segítségével. Legjobb, ha az E-System fényképezőgépek praktikus RAW+JPEG üzemmódját alkalmazzuk (a képfájlok egyidejű RAW és JPEG formátumú mentése), ami lehetővé teszi a képek gyors elérését (JPEG) például direkt nyomtatáshoz, míg a „digitális negatív” (RAW) tökéletesen alkalmas számítógépes szerkesztésre.


Az E-System fényképezőgépek megbízható digitális ESP fénymérés és autófókusz funkciójára hagyhatjuk az expozíció, illetve az élesség automatikus beállítását. Aggodalomra semmi ok: az autófókusz víz alatt is ugyanúgy működik, mint szárazföldön. Tipp: Az Olympus E-330 fényképezőgép 1.2 és újabb firmware verziói lehetővé teszik az autófókusz funkció aktiválását az AEL gomb megnyomásával „B” élőkép üzemmódban (makró élőkép).
Az alapszabály: Kerüljünk a témához a lehető legközelebb, hogy minél jobban benne legyen a látómezőben, és próbáljunk felfelé fotózni, hogy minél jobban kihasználhassuk a felszín felől érkező fényt. Más: A szárazföldi fotózással ellentétben a búvárfotózáshoz legalkalmasabb napszak a dél, amikor a nap a legmagasabban van, és a legkevesebb fénysugár verődik vissza.


 
Merülés utáni teendők

Itt is ugyanaz az alapszabály érvényes: A felszerelést körültekintően kezeljük, és próbáljuk meg elkerülni, hogy víz kerüljön a búvártok belsejébe. Alaposan öblítsük át a búvártokot csapvízben, és tiszta, foszlásmentes kendővel töröljük szárazra, mielőtt szétnyitnánk. Nedves körülmények között fejjel lefelé nyissuk szét a búvártokot, hogy ne érje vízpermet a benne lévő készüléket. Ha a búvártokot hosszabb ideig nem használjuk, távolítsuk el belőle a nagy O-gyűrűket, majd tisztítás után tároljuk műanyag zacskóban. Most már kezdődhet a digitális búvárfotók szerkesztése – és persze a csodálata. Kellemes időtöltést!


fotók: M.Gábor


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése