Oldalak

2010/08/10

Erzsébet-pataki malom ( Szlovákia ) - vízi paradicsom


Csapatunk egy része meglátogatta az oly régen látni vágyott vízi paradicsomot,  a szlovákiai Erzsébet-patakon. Képes beszámolónk itt látható.
Hogyan működtek ezek a malmok?
Őrlés alkalmával a kőpad baloldali részén álló molnár a sajtárakból a ga ratba öntötte a szemet. A garatba egyszerre 1,5-2 métermázsa gabona fért bele. A gabona útja innen az előbb említett vászoncsövön keresztül a kalo dában elhelyezett malomkövek közé vezetett, majd őrleménnyé morzsolód va a "fölvonókon" keresztül a kőpad jobb oldalán a malomház padlójára helyezett zsákokba, melyek szája a kőpad magasságában a felvonók vé géhez volt erősítve. Az őrleményt egyszerre két zsákba lehetett felfogni. A két felvonónyílás mellett van még egy, a többiekhez hasonló, "súber" ne vű ki s betolható, pléhből készült lapátszerű zárószerkezettel ellátott har madik nyílás is, ahová az őrlemény közvetlenül a malomkövek közül csur gott. Ezt csak akkor használták, ha valamilyen oknál fogva a felvonójáratok ban üzemzavar keletkezett. Ezt nyitották meg akkor is, ha a malom "bezabált", vagyis hogyha a zsákok már megteltek, s a felhalmozódott őr lemény nem tudott hová csurogni.
A köveket hetente egyszer "élesíttennyi" szokták. A kalodából való kie melés előtt a kőpad jobb oldala mellett elhelyezkedő "szállítócsavar" segítségével a felső forgó követ kissé eltávolí tották az alsó álló kő től, s néhány "papot" raktak közéjük.
Ilyen kor természetesen a garatot le kellett emelni, s a kalodát is szét kellett nyitni. Ezután az ékkel alátámasztott felső követ egy vassal ol dalra billentették, és ki emelték a kőpad üres részére, s itt nekitámasztották a kőpad víz felőli szilárd deszkaoldalának. Az alsó követ fekve élesítették, nem vették ki helyéről. A kövek helyes élesítése külön tudománynak számí tott. Egy kőműveskalapácshoz hasonló, de mindkét végén élbe futó szerszámot használtak erre a célra. A köveket először "kimellezték", vagyis sugaruknak kb. egyharmadában egy kört kalapáltak a közepükbe. A belső kör területét simán hagyták, a két körív közti részen pedig a középpont irá nyába mutató egyenes rovátkákat kalapáltak ki. A másik kőnél ezek a ro vátkák már nem egyenesen futottak, hanem körívekben. E kétfajta rovát kázásnak az volt a célja, hogy megkönnyítse az őrlemény kiszóródását a kövek közül. Ugyanezt a követ az egyik héten így, a másik héten pedig amúgy élesítették. A jó molnárnak mindig volt tartalékban is néhány ma lomköve. Ezeket a régi időkben szlovák fuvarosok árulták. Egy-egy kő álta lában 30-35 cmvastag és 1 m átmérőjű volt, de akadtak nagyobbak is. A vidék nyelvjárása szerint az "őrlés" emberi, a "srótullás" pedig állati használatra fordítandó őrlemény előállítását jelenti. A molnár főleg őrlés előtt igyekezett kiválasztani a két legmegfelelőbb követ. Legfinomabb lisz tet akkor kaptak, ha az egyik kő kemény, a másik pedig egy 'kissé puhább volt. Idősebb Maticza János molnárgazda ezt így szokta mondani: "Ha a kövek szeretik egymást, jól dolgoznak". Természetesen a szállítócsavar ral beállítható kövek közötti távolság helyes megválasztása is óriási jelen tőséggel bírt.
GABONA ŐRLÉSE
A gabona őrlését mindig három dolog szokta megelőzni: a "tisztítás", a "koptatás" és a "nedvesítés". Tehát először is a gabo nából sziták segítségével eltávolították a konkolyt és a fűmagokat, azután a köveket megfelelő távolságra szétnyitva, a szemet végigengedték a őrlőszerkezeten, hogy a külső vöröses részt lekoptassák róla. Koptatás után a gabonát benedvesítették, 1 q szemre kb.
10 liter vizet öntöttek. Az így előkészített gabonát 8-10 óráig "pihennyi" hagyták, s csak ezután kezdődött a tulajdonképpeni őrlés.
A megőrölt vagy lesrótolt gabonából a molnár az előírásoknak megfele lően kivette a vámot. Ez volt a munkája utáni bére, pénzjutalmat nem ka pott. Srótolásnál 8 százalék, őrlésnél pedig 14 százalék volt a részesedése. Srótolás esetén legtöbbször minden zsákból 2 "köpőce" gabonát merített ki. Ez a köpőce egy fából készült, füllel ellátott hordószerű edény volt, kb. 2,5 kg űrtartalommal. A százalékba beleszámították a "porlást" is, vagyis az őrlés közben elszökött gabonát. Ez azt jelenti, hogy például 1 q srótból a molnár átlag 6 kg vámot vehetett.
Közepes vízállásnál naponta átlag egy mázsa gabonát dolgoztak fel. 1 q gabonából rendszerint 50 kg jó minőségű lisztet nyertek; 65-70 kg-ot is ki tudott hozni belőle a molnár, de akkor már sok volt benne a korpa.
A munkája jutalmát képező gabonamennyiség értékesítése a molnárt még további feladatok elé állította. A legegyszerűbb megoldás a gabona eladása volt, viszont anyagilag kifizetődőbbnek mutatkozott, ha a molnár állatokat, főleg sertést tartott, ezekre tavasszal és ősszel vevőt keresett.
Minthogy a malom a falutól kissé távolabb esik, a gazda nemcsak fogad ta, hanem úgyszólván minden nap, még vasárnapokon is maga is felkereste a "kuncsaftokat". Kétlovas kocsijára egyedül vagy inasával együtt felrakta a lisztet és a srótot, aztán behajtott a falu­ba, ahol a lakosok gabonájukat becserél hették nála a megfelelő őrleményre, ter mészetesen a kiszabott vám fejében. Elő fordult, hogy naponta többször is kellett fordulnia.
A molnárgazdák mellől természetesen nem hiányozhattak az inasok és a segé dek sem. A molnárhoz hasonlóan ők sem kaptak pénzjutalmat, hanem a vámból kaptak részesedést. Az előírások értelmé ben az inas csak akkor "szabadulhatott", ha már több malomban is megfordult, s be tudta bizonyítani az iparban való jártasságát. 

További képeket  a képgalériában találtok a malomról és a túráról!







2010/08/07

Sorozat, amibe egy tévéelnök már belebukott


Sorozat, amibe egy tévéelnök már belebukott
Megkérdeztük a Duna Tv-t, van-e a fentieken túl szerződése a csatornának Turi János Sándor cégeivel, illetve hogy korábban volt-e kapcsoltuk Turival és cégeivel. A Duna Tv a sajtóirodán keresztül annyit válaszolt, hogy "a Duna Televízió szerződései megtalálhatóak az adó honlapján".
A honlapon szereplők között azonban nem találtuk meg azt az [origo] birtokába került szerződést, amelyet Cselényi László 2010. január 5-én kötött a Waterfall Television Kft-t képviselő Turi János Sándorral. Eszerint a Duna Televízió megvásárolta az 52 részes Keresztül-kasul a tengereken című sorozatot epizódonként 495 ezer, azaz összesen 25,74 millió forintért.
A búvársorozat a szerződéshez mellékelt szinopszis szerint "bemutatja Földünk egyik leggazdagabb és leglátványosabb élőlény közösségét a Karib-tengerektől egészen az óceánok világáig", de "esztétikai szempontokból is igyekszik újszerűt nyújtani". A sorozat legnagyobb különlegessége azonban az, hogy 2003-ban emiatt kényszerült távozni az MTV éléről az akkori elnök, Ragáts Imre.
Ragáts az MTV Rt. nevében 2003. július utolsó napjaiban bruttó 55,3 millió forintért vásárolta meg aKeresztül-kasul a tengereken című sorozatot a Cears Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-től. A szerződésről először a HVG közölt cikket, amelyben azt írták, Ragáts azóta elvált felesége lányának cégétől a piaci ár háromszorosáért vásárolta meg a sorozatot. A cikk megjelenése után a kuratórium vizsgálni kezdte a filmvásárlási szerződést. Ragáts az eredményt megelőzve egészségügyi okokra hivatkozva lemondott az elnöki posztról. Lemondása után a sorozatra kötött szerződés miatt hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozás ellene. (Az esetről szóló összes cikkünket megtalálja ezen a linken.)
A Magyar Televíziótól úgy tudjuk, hogy annak idején gyártó a filmsorozat 13 epizódját adta át a televíziónak, azonban a botrány kirobbanása után a szerződést közös megegyezéssel megszünetették, a gyártó a felhasználási jogok addig átutalt ellenértékét a sajtóosztály információi szerint visszafizette a televíziónak, a sorozatot pedig nem mutatta be az MTV.
A Duna Tv és a Waterfall szerződéséhez mellékelt átvételi elismervény szerint a Duna Tv elnöki irodavezetője a szerződött 52 rész helyett csak 40 részt vett át a Waterfall képviselőjétől január 20-án, de a szerződéshez mellékelt, január 5-én kelt számla alapján a Duna Tv január 21-én az 52 rész árát, mind a 25 740 000 forintot átutalta a Waterfallnak. Az interneten fellelhető műsoradatbázisok szerint a Duna Tv-n sem Keresztül-kasul a tengereken címmel, sem a szerződésben ajánlott Tengerek titkai címmel nem vetítették még a sorozatot.
Nem ismerik az ismert producert
Bár már a július 1-i cikkünk megjelenése előtt is kértük a Duna Tv-t, adják meg nekünk az utolérhetetlennek tűnő Turi elérhetőségét, kérésünket a csatorna elutasította. Amikor hétfőn a további szerződésekről érdeklődtünk, a fenti rövid válaszon kívül a sajtóosztályon keresztül megküldött válaszukban azt is leírták, hogy "bár nem a mi tisztünk Turi János Sándor úr helyett nyilatkozni, az kétségtelen tény, hogy ő az egyik legnagyobb hazai médiavállalkozó". A Duna TV azt állította, hogy Turi "az egyik kereskedelmi televízió egyik legfontosabb producere és beszállítója valamint igen régi producere az egyik legnagyobb közszolgálati televíziónak is".
Megkerestük az MTV-t, a Tv2-t és az RTL Klubot, és arról érdeklődtünk tőlük, ismerik-e Turi János Sándort, van-e, volt-e valaha kapcsolatuk a cégeikkel. Az MTV - amelynek a Duna Tv állítása szerint Turi "igen régi producere" - sajtóosztálya azt válaszolta, hogy az általunk megnevezett tucatnyi cége közül az MTV-nek csak a Halacska Film Szolgáltató és Kereskedelmi Bt-vel volt szerződése: Ragáts Imre 2003-ban a Cirkáló című műsor felhasználási jogait szerezte meg Turi cégétől. (A Halacska Bt.-t a cégbíróságon szereplő iratok szerint 2007-ben hivatalból törölte a cégbíróság, miután a céget nem találták a bejelentett címen, képviselőjének lakóhelye is ismeretlennek minősült, mivel külföldön volt, és felszólításra sem neveztek meg érvényes címet.)
ORIGO - Vorák Anita|2010. 07. 21., 7:54



Régi idők emlékére...






Kedves Bloggereink!

A napokban levelet kaptam és eleget téve az abban történt visszautasíthatatlan kérésnek - töröltem pár sokak által kedvteléssel nézett kis filmrészletet,filmet a galéria oldalunkról.Ennek okán sajnos a tartalma, az archív résznek mindenképp szegényebb lett, hisz melyikünk ne húzná ki magát büszkén, ha azt látja, igen, nálunk is volt búvár élet évtizedekkel ezelőtt. Magam is szívesen böngészem ezeket az emlékeket, tanulságos látni, honnan is jöttünk, miképp tették dolgukat a nagy elődök és milyen felszerelésekkel tették is mindezt. Persze fényképeken már láttuk, de az élet ízű, megkopott képkockáknak varázsa van. Varázsa lesz is, egy fiók mélyén elfeledve azonban csak szűk körnek, vagy annak se. Nem hiszem, hogy akár művészi értéke,akár filmesztétikai érdemei, akár stratégiai okai lennének annak, hogy blogger közösségünk elől tiltani kellene e pár kockányi múltat. Az arcok nem felismerhetők, így személyiségi jogai sem lehetnek. Akkor mi is? Még most is ezen gondolkodom...
Megjegyzem, az említett klub ( melynek tagja voltam a BBBK alapítását megelőzően) számtalan fényképén és felvételén magam is szerepelek, ezek rendszeresen vetítve vannak illetve a klub honlapján megjelennek.Engem ez nem zavar ma sem...
de lám, ismét beigazolódni látszik, nem vagyunk egyformák. 


----- Original Message -----
From: "XXX Búvár Klub" <xxx@freemail.hu>
To: "".M Gábor Búvár"" <
Sent: Saturday, August 07, 2010 4:11 PM
Subject: Filmek az interneten

> Szia Gábor!
>
> Kérem azonnal töröld az internetre feltöltött "Kis magyar
> búvártörténelem" filmek közül azokat melyek a XXX Búvár SE archív
> felvételeit tartalmazzák.
> Ugyanígy kérem a Grüner See 2009 évi felvételeiből összeállított film
> eltávolítását is.
> Az archív filmanyag közzétételét nem engedélyeztük, az a Magyar Nemzeti
> Filmintézet tulajdona.
> A Grüner See felvételeit számodta magáncélra adtuk át annak idején, sem
> én, sem a rajta szereplő többi búvár nem kíván az interneten a film
> által megjelenni.
>
> Köszönettel:
>
> U Tibor
>
> XXX Búvár SE



Szia Tibor!
Örülök, hogy végig nézted a honlapunkat. Mindíg lesz rajta valami érdekes, ígérem.
A filmek, az archiv filmek nem Tőled származnak, semmi nyoma nincs az én kópiámon ennek. Egy kedves ismerősöm adta ajándékba. Ezt viszont igazolhatom ha gondolod. A Grüner See  filmet pedig én vágtam össze, nem a klubbos példány ( gondolom ezt tudod )  és egy jó része az én felvételem belőle. De - tudod -ha ettől jobb Nektek, legyen igazad!  Bízom abban, hogy az én filmjeim sem kerülnek ezután vetítésre a klubban.Sok munka fekszik bennük. Így van ez jól. Nyílván többet ér ha a fiókban lesz, már megérte dolgoznunk vele. Mindkettőnknek.  :-)
A Grünert ezért leveszem, újra vágom. Tudod - van másik. Azon nem vagy rajta. Az arcív filmet  ajándékba kaptam valakitől ( saját tulajdona) - így nem is kellet volna  engedélyt kérnem Tőletek, hisz azon nem jelenik meg sehol, hogy köze lenne az említett intézményhez. Természetesen AZONNAL törlöm, nem is kell igazolnod amit írsz, elég ha keményen rám szólsz. Barátságból megteszem.  A leveledből az derül ki, hogy  - ha ez az a film valóban - akkor már nem is a Tiétek, tehát nem rendelkezhettek vele. Nem baj. Az én példányom annak a tulajdona akitől kaptam,  a SAJÁT példánya...  Archív filmek tucatjait pedig találok a megosztókon tömegével.Valahol ez is ott van - gondolom. Mert más a filmeket azért csinálja, hogy megossza vélt vagy valós tartalmukat, élményeit, értékeit az érdeklődők közösségével mindenki örömére és okulására. A világ ettől is megy  kicsit előbbre - nem a dugdosásuktól. Erre mások már rájöttek. Örömmel látom, hogy ott a klubban minden a régi.
nincs mit...
M Gábor
BBBK - Tatabánya


( a megfelelő részeket "személyiségi jogok" miatt töröltük, egyébként a két levél módosítás nélkül került közlésre.Lehet gondolkodni rajta...)



2010/08/03

A név kötelez - avagy blogger barátunk elmélkedése a márkahűségről...

idézet:


"

NOKIA embargo

Elégedett vásárlóként az ASUS laptopommal “szerencsével” jártam. Az Asus küldte a futárt, majd a tájékoztató Emaileket, majd a futárt a kész laptopommal, amin a letörött LCD-t, az alaplapot a tochpadot egyaránt kicserélték nulla magyarázkodás nélkül, a 24 hónap garancia keretében. Igen, nagyon elégedett voltam és mint márka image az ASUS magasra emelkedett előttem, aminek eredménye, hogy hajlandó vagyok vásárolni akár újabb ASUS laptopot.
IMG_0220.JPGHát nekifutottam a NOKIA telefonommal is a garanciának, ami azért túlzott optimizmus volt részemről. De eljutottam a végkövetkeztetésekig: barom vagyok, hogy NOKIA használó voltam.
Pozitív személyes tapasztalat híján leszögezném:
- A NOKIA a hírdetett 24 hónapos garanciához nem rendelkezik korrekt szervizháttérrel
- A NOKIA telefon meghibásodás után eldobandó – szervizképtelen!
- Soha többet nem kívánok NOKIA készüléket vásárolni, illetve erre biztatom családom, barátaim és ismerőseim.
Mint Naiv ügyfél, gyakorlatilag évek óta NOKIA mobilt használok. Én marha. Messze nem gondok nélkül, csak nem a menüfüggés, és kezelési komfort megszokása miatt? Hol darabokra szaggattam a készüléket, hol az akssi elmozdulások gyakoriságától beidegesedve vettem újabbat, hol meg mert elhagytam az aktuálisat. Tény, hogy drága mobilt nem vettem: nekem telefonálni kell a cucc, üzenet , ébresztő, óra, naptár. Egy követelményem van: kicsi és üzembiztos legyen – jó áron. Sem olyan gazdag nem vagyok, hogy sz..rt vegyek, sem hogy csillogó, túlértékelt divatmodellekbe öljek összegeket. (nekem kár lenne nekiállni magyarázni mi kerül 50 ezerbe vagy annál többe egy telóban, főleg ha egy laptophoz hasonlítom)
 
Innen a követeztetés: egy mobilcég durván keres a forgalmazott készülékeken. De mit ad cserébe? A NOKIA például hárít ahogy tud, ha garanciális problémáról van szó.
IMG_0223.JPGKellett egy hálózatfüggetlen, így vettem életem legdrágább telefonját: NOKIA 6300. Persze, két éve még kiugróan jó szériának számított, nekem meg érvágásnak.  16 hónapi működés után hardver hiba, készülék ki-kikapcsol mintha a villám csapna bele, 3-5 perc alatt bármi helyzetben.  Gondoltam garancia valami van rá, bár éreztem, hogy kevés lap van a kezemben, inkább a NOKIA image, meg méltányosság…
Azon rágtam be, hogy a szombathelyi szervizpont csípőből kidobott. Voltam ott háromszor: hozzak garanciális papírt. Hoztam: Montenegroban vett készülék, helyi lapja, dátum, számok, ami kell. Számla? Adásvételim van, sorry. Okay. Ja, ez nem Unió, az európai korlátozott garancia nem érvényes. Itt durrant el az agyam:
1) Én Európában vettem a telefonom.
2) A készüléket Magyarországon gyártották.
3) Montengeroban forgalmazta a NOKIA – az már nem Európa! (EUR a pénznem, nem uniós, de… de európai ország!)
4)  Én Magyar országon vettem.
5) 16 hónap alatt hardware kikapcsolósdi hibával használhatatlan
6) 24 hónap garanciát hirdet a cég: de ez persze korlátozott európai garancia!
7)  IMEI szám alapján garancia körös: EZEN FELBUZDULVA próbáltam azt érvényesíteni!
(vazze, ha valaki eddig eljut, akkor kezd igazán reménykedni. a külsőségekre tud költeni a cég, már már éreztem, hogy ez a zöld, baráti felület számomra jelent valamit. de csak szép ez a garancia ellenőrző ablak, esetemben semmit nem garantált)
Hát, naivitás csúcsa, ezek alapján remélni, hogy lesz valami. De hát, hittem a márkában, míg a magyar (szombathelyi) szervízpont nem hajlandó átvenni, bevizsgálni, ajánlatot sem tenni a javításra. Széttárt tenyér, messziről integet, meg se néz semmit, csak mutogat a falra kifüggesztett cetlikre, miért is nem illetékes és jobb, ha beletörődök egy új vételbe. Tehetetlen dühöt, na azt éreztem, de gondoltam van még egy köröm.
Elküldtem a gyárnak, tegyenek javítási ajánlatot, stb. Postafordultával portósan visszajött a készülék. Mondtam is kétezerért jó barom voltam, de ez sem működik – élből hárít a NOKIA. Borítékra ráírták: szervizpont az illetékes…
Ügyfélkapcsolat: Ha valaki beszélt már velük, akkor tudja, hogy segítőkésznek tűnik a csapat. Ez a felszín, mert nem segítenek. Utánanéztek az ügynek – mondták- majd telefonon visszahívtak és közölték velem:
- Az IMEI szám alapján a készülék spanyol piacra készült. Sajnos, ezért egyáltalán nem áll módjukba azt javítani. Talán Ausztriában egy szervizpontban megpróbálhatom – de ez csak baráti tanács. (ezt nem merték állásfoglalásként írásba adni, csak telefonon közölték. Tudva: lejár a garancia a következő héten)
2010, Magyarország: megint egy cég, aki simán packázik, simán lefikázza a kisembert. Hát rendben! Mindenkinek üzenem, ne kerüljön kapcsolatba a NOKIA központtal: ne vegyen NOKIA telefont. Én elismerem, hogy nincs sok jogalapom verni a harcidobot, de a szervízpontos pofáján, meg a kibúvó keresésen azért kiakadtam. Nulla segítőkészség. Sérelmesnek érzem, hogy az együttműködés, bármi nemű javítási ajánlat nélkül, elutasítottak, a telefon származására utalva. Magyar gyártmány! – ha erre nem érvényes a garancia, akkor mire?
Véleményem szerint a szervizpontnak fel kellett volna vennie a készülékem, az eset leírását, majd kieszközölni a javítást – illetve ajánlatot tenni rá. Ez távolról sem így történt, minek utánroppan elégedetlen vagyok, sértetté lépve elő Törzsvásárlóból! Soha de soha többet NOKIA!!!
Amúgy tele a net hasonló sztorikkal. Nekem nem hiányzik a folytatás. Vettem egy új telefont. Siemens… ügyes, remélem beválik. Az Asus példája pedig követendő, ezt üzenem a köcsög NOKIA marketinges csapatnak. Az ügyfélkapcsolatok a szervizben domborodnak ki! – na ez minősíthetetlen szervizpontos szinten!"