Merülés áramlásban

Az elmúlt idõszakban sok búvár ismerõsöm utazott (vagy tervezi az utat) Balira, ahol az egyik legjobb merülés a Nusa Penida, amely áramlásmerülés. Kérdések jönnek, és gondoltam érdemes lesz lefordítani a www.scuba-doc.com cikkét. Akit a téma jobban érdekel, vagy kimondottan élvezi az áramlásban merülést, annak javaslom e specialitást elvégezni, oktatóval együtt merülni egy párat - nem a kártya, hanem a tapasztalat kedvéért.

Áramlatokkal elsodródott, szerencsetlenül járt búvárok baleseteirõl tulajdonképpen a búvarkodás kezdete, 1950 óta hallunk. Valószínûleg sokan ismerik az öt japán búvar rémtörténetét, akik egy gyönyörû Peleliu-i áramlat merüles után felbukkanva nem csak hajójukat nem találták többé de a szárazföldet sem. Miután egy feltehetõleg erõs aramlattal messzire elsodródtak, hosszan a vizfelszínen lebegve végül valamennyien odavesztek. A tragédia azonban mégsem az áramlaton múlott, sokkal inkább az alulképzett merülesszervezõn, hiányos felszerelésen, nem beszamitható merülés vezetésen, hibás és eleve kisteljesítményû motorral ellátott, rádiós felszerelés nélküli hajón és a merülõ búvárok tapasztalatlanságán. (Tulajdonkeppen ennél több hibát már nehéz is lett volna fölhalmozni. - a ford.)

Áramlatban merülni talán az egyik legcsodálatosabb élmény, de ugyanakkor könnyen válhat a legveszélyesebbé is. Energiát szinte alig felhasználva a lehetõ legtöbbet láthatunk az elõttünk elhaladó zátonyból.
Ami mindezt mégis beárnyékolja, hogy így túl sok betekintést nem nyerünk a szirt apró élõvilágába, mindemellett megvan az esélye annak, hogy elsodródjunk es az áramlattal szembeni bárminemû próbálkozásunk nem csak hogy messze energiaigényes de emellett stresszkeltõ hatású is.
Általánosan elmondható, hogy ezekben az esetekben a búvároktatók megfelelõ eligazitással uralni tudják a helyzetet.

Amennyiben képesek vagyunk az áramlat jeleit felismerni, könnyen elkerülhetjük a veszélyt. (Ha áramlásban merülünk, akkor is érdemes merülés elõtt odafigyelnia jelekre, mert nem biztos hogy egy adott helyen egy nagyon durva áramlásba szívesen beleugrunk!)

Áramlat jelei lehetnek:

- gyorsan mozgó vízfelszín
- a hajóorr iránya ( ezt befolyasolhatja erõs szél)
- vizen vagy vízben úszó anyagok mozgása (Balin egyszerûen bedobnak egy marék rizst - ügyes metódus, és a halak is örülnek neki)
- a búvár levegõbuborékainak bizonyos szögben való felszínre jutása (ha tényleg durva az áramlás, akkor akár oldalra vagy éppen lefelé is mehetnek a buborékok)
- aljzaton elfekvõ növényzet, lágykorallok (ha látszik a felszínrõl)

A tengerfenék mintázata gyakran igen erõsen befolyásolhatja az áramlatokat. A búvár könnyítheti az úszást azzal, hogy a fenékhez közel úszva, korallok védelmében úszik, szilárd részekben megkapaszkodik es folyamatosan a lehetõ legkisebb felülettel fordul az áramlat felé. Közel a fenéken maradva, ujjal vagy búvarkéssel megkapaszkodva, altalában stabilizálni tudjuk magunkat. (Érdekes hozzállás, ha az áramlás olyan kicsi, hogy tudunk vele szemben úszni, akkor maradjunk annál a verziónál, hogy az nem áramlásmerülés, hanem áramlásban merülés, azzal szemben úszunk. Ilyen esetben vagy ugyanaz a belépési és kilépési pont - ez esetben vagy képesek vagyunk szemben úszni, vagy nem merülünk. Én rendesen a kezére csaptam mindig azoknak akik a korallokba kapaszkodtak :-) Viszont fontos megjegyezni, hogy vészhelyzetben nem téma a korall, az emberi élet a fontos!)

Ahogy a búvár keresztülhatol a vízoszlopon, meg kell küzdenie a víz ellenállásával, ami az õ sebességének a négyzetére hatványozódik. Ahogy a búvár az áramlattal szemben dolgozik, érdemes figyelni a levegõfogyasztás növekedését, a kifejtett munka következtében. Az aljzaton való haladás legegyszerûbb módja ha sziklákba kapaszkodva "lépegetünk" elõre, homok felszinnel ugyanez, a már említett búvárkéses technikával eredményes. (Ismét megjegyzem, hogy ezt csak vészhelyzetben, vagy mondjuk akkor ha az áramlás merülés közben keletkezett, és vissza akarunk jutni a kiindulási pontra, mert mondjuk máshol veszélyes lenne kijönni.)

Ha a körülmények nem javulnak, jobb ha ez esetben a búvár felszinre jon, ahol felfújt jackettel lebeg és vár amíg segítség érkezik. Ebben az esetben vehetjük igazán hasznát a felfújhatós "Biztonsági Kolbász"-nak (Safety Sausage), ami a vízfelszínen lebegve akár több kilométerrõl is észrevehetõ. Éjszaka a kolbász aljánál használt jelzõfény átvilágítja a mûanyag testet és egy könnyebben észlelhetõ, hosszúkás piros fényt képez. (Na, ilyet kéne venni valahol, nem tudjátok hol lehet venni?)

A merülésben még segítségre szolgáló eszkoz lehet, egy bólya, ami kötéllel a búvárhoz erõsítve egyrészt pontosan mutatja a csoport elhelyezkedéset, másrészt a kimerült búvár a kötélben megkapaszkodva tud pihenni. (Hááát, itt vitatkoznék, én nem mernék mondjuk egy komoly áramlásban bólyát cuccolni magam után, hiszen beakad egy kiálló korallba, és onnantól elveszett, és a kapitány ott keres minket...)
Bólya nélkül a hajó kezelõje kizárólag a feljövõ buborékokra hagyatkozhat, amik viszont könnyen észrevehetetlenné válhatnak a vízfelszín mozgása miatt. (Ez igaz, de ha a kapitány ismeri a helyet, akkor pontosan meg tudja mondani merre jönnek majd fel a búvárok. Balin elképesztõ pontossággal állt oda a hajó ahová vártak minket. Ezért egyes helyeken fontos, hogy NE kapaszkodj meg, de biztonsági megállónál sem, mert a hajó így elvétheti a feljövetel helyét...)

Amire még számítanunk kell, hogy erõs áramlat leránthatja a maszkot és a snorkelt miközben oldalra fordulunk, vagy felfelé nézunk. A snorkelt ez esetben egyébként is helyesebb a jacketben tárolni, lecsökkentve ezáltal a felületet amibe a víz belekaphat. A maszk gumija termeszetesen jobb ha szorosabb a megszokottnál. (Ha az ember sodródik, ilyen nem hiszem hogy elõfordulhat... A legnagyobb áramlás amiben merültem, az a durva 6 csomó volt, és egyébként is, az áramlás irányában érdemes sasolni, mert elõbukkanhat egy nagyobb korall, szóval érdemes kikerülni.... 5-6 csomós áramlás felett meg érdemesebb egy másik helyet választani a merülésre.... Amerikaiak merülhetnek, kapaszkodjanak csak, mi majd sodródunk ha kell :-) Ráadásul a Snorkel ilyen esetben - és sokszor máskor is - csak zavar, nem biztos hogy annyira része a kötelezõ felszerelésnek. Lásd elõzõ cikkem)

Minden esetben a merülõcsoport valamennyi tagjának tisztában kell lennie az áramlat adta körülményekkel. Bevezetõ merülésekkel könnyen felmérheto az áramlat természete, ami segítségünkre lesz az áramlattal való visszatérés megtervezésében. Hogy elkerüljük a leszakadozást, lemaradást, a merülést egyszerre kell valamennyi résztvevõnek megkezdenie, hogy aztán a feljövetelnél se merüljön fel probléma. (Ilyenkor szokott a hajó egy kibólyázott madzagot hátra leereszteni, amin a csapat szerencsétlen tagjai lobognak, amíg a lassúbbak készülnek a merülésre. Aki próbálta, az tudja: a legjobb megkapaszkodni, és háton lebegni...)

Az áramlatok kialakulásában alapvetõen két tényezõ játszik szerepet: a szél, az árapály és e ketto keveredése. Az hogy mivel fogunk szembekerülni, leginkabb helyi idõjárásjelentésekbõl, illetve a merülést irányitók árapályra vonatkozó adataiból jósolható meg. Bizonyos helyeken, mint pl. The Great White Wall (Fiji), vagy a Blue Corner (Palau) az áramlatok állandó szabályok szerint alakulnak ezért könnyen kiszámíthatóak. De legyen az bármennyire is kiszámítható áramlat, a merülés vezetõjenek mindenképp ismernie kell az adott területet és körülményeket. (Alapvetõ szabály - ugyan nem mindig jön be - hogy dagály körüli egy órában, és az apály körüli órában a legkisebb az esélye az erõs áramlásnak)

Hullámverés

Hullámverés mindig olyan helyen alakul ki, ahol a felduzzadt víztömeg valamiféle akadályba, mint pl. partba, sziklafalba, hajóroncsba ütközik. A hullámzás egyrészt segíthet abban, hogy tovább vitetve magunkat, elérhetünk egy biztonságos részt, ahol megkapaszkodva várhatunk a következõ hullamra, ami ismét továbbjuttat bennünket. Másrészrõl viszont veszélyessé válhat erejénél fogva, ha olyan helyre ránt minket ahova nem igazán szerettünk volna kerülni. Emiatt fontos kerülni, a búvár, vagy annál nagyobb meretû lyukakat roncsoknál, barlangoknál, és érdemes megtanulni kihasználni a hullám segítõ hatását hajóba szálláskor illetve partra jutáskor. (A kijövetelnél egyszerû megoldás: Hullámmal kilépés egyet, majd pihi amíg a lábunk alatt a víz visszafolyik. Újabb hullám, újabb lépés.)

Hajóroncsok

Hajóroncsok gyakran okozhatnak problémákat áramlatokban. A merülõhajó általában közvetlenül magán a roncson horgonyzik, így a búvárok könnyen jutnak le es fel a horgonykötel mentén. A horgonykötél és a hajóorr köze elhelyezett kapaszkodó kötél szintén a biztonságos merülés feltétele. (Ugye a hajó "irányba áll" áramlásnál, az orra felõl van a horgonykötél, így a hátul vízbeszálló búvárnak kell egy kis kapaszkodó amíg oda eljut, hogy a kötélbe kapaszkodva merülhessen.) Azok, akik elhagyjaák ezt a kötelet, mind kiteszik magukat annak a veszélynek, hogy elsodródnak a roncstól illetve a merülõhajótól. Ezekben az esetekben gyakran szükseges a kimerült búvárok mentése. (Bevallom, velem is elõfordult, de okosan a második hajóval együttmûködve áramlásban lefelé is állt egy hajó, és kihalászta az elsodródott búvárt)

video:

drift dive - áramlásmerülés

Hogyan kerüljük el a bajt és mi tegyünk, ha mégis megtörtént?

Hajó

Ellenõrízzük a hajót és a kapitányát, legénységét:
- van-e mentési terv
- hajómotor állapota megfelelõ-e
- személyzet okiratai
- merülõ búvárok számontartása (bizony, bizony, a hajón kell egy lista a merülõ búvárokról!)
- radió adóvevõ (valóban mûködik-e, a személyzet tudja-e használni, mi a vészjelzõ frekvencia)
- baleset esetén hívható személy, hely, stb.
- legközelebbi szárazföld feltérképezése (szomorú aktualitás a napokban elmerült búvárhajó, mely akkor süllyedt el, míg a búvárok merültek...)

Merülés
- drift dive (áramlásmerülés) esetén csoporttal való együtt merülés, információk pontos megértése
- áramlat, árapály, szél természetének ismerete
- a merülés megkezdése áramlattal szemben való úszással (amennyiben lehetséges, és ez a terv!)
- navigációs képességek fejlesztése

Mentõfelszerelés
- felfújható kolbi (safety sausage)
- fényvisszaverõ felület (jacketen)
- síp, egyéb hangkeltõ eszköz (jó erõs cucc az inflátorcsõre rakható toldat)
- írótábla
- kötél

Felmerülõ krízishelyzetek (ha már elsodródtál)- kiszáradás
- kihûlés
- leégés
- tengeri élõlények által okozott sérülések
- elmerülés
- fulladás

Fontos lépések (ha már megtörtént a baj)
- jacket felfújása
- sulyok eldobása, övet megtartva (ez jó lehet a csapatot összekötni, ha sokáig sodródik a csapat)
- kolbi felfújása
- fényjelek adása
- sipolas (de ne folyamatosan, ez nem buli)
- idõ+helyszín változas függvényében, áramlat sebességének felmérése, feljegyzése
- úszás rézsútosan az áramlatra a feltételezett szárazföld irányába (de csak akkor ha van értelme - egyéb esetben inkább tartalékokni kell az erõnket!)
- csoportban maradva, övekkel összerögzítve lebegés (Nagyobb felületet könnyebb észlelni)
- és fontos észben tartani: A mentés folyamatban!

drift dive2 - áramlásmerülés

Egy kicsit riasztóan hangzik az áramlásmerülés mindezek elolvasása után. De hidd el, felkészülten, megfelelõ felszereléssel, jó döntést hozva (ez akár az is lehet hogy nem merülünk), az áramlásban merülés az egyik legnagyobb élmény ami egy búvárnak kijuthat! Csak lebegni, és nézni mint a moziban - csudajó! És az áramlásban MINDIG nagyobb esély van nagyobb halakra, sokkal komolyabb élet zajlik az áramlatnak kitett helyeken.

végül egy video:

hogy Ne lőjünk bóját!

A cikk fordítás a www.scuba-doc.com oldalról, a forrás írásos engedélyével

Fordította: Csiga

képek és video kiegészítés: Admin